Egyesület

A sportágunk megalakításában és fejlesztésébe aktívan részt vettem. Gyakorlatilag egy új, a BUDO gyökereire épülő küzdősportot hoztunk létre, aminek a fő jellemzője az volt, hogy elhagyva a tradíciókat védő felszerelésben gyakoroljuk az állóharc technikáit. A védőfelszerelések biztosították a sérülések kockázatának csökkenését, elkerülését és ennek köszönhetően akár heti gyakoriságú versenyzést is lehetségessé vált.

Visszagondolva érdekes és izgalmas időszakot éltünk meg, minden nehézsége ellenére szép feladat volt, amit a mai napig tartó sportpolitikai sikerek és szakmai eredmények igazolnak.

Egy sportág működésében sok munkát kell elvégezni. Ilyen feladat a szövetségi munka, a klubvezetői munka és az edzői munka.

Én mind a kick‐box megalakulás kezdete óta résztvevő alapító, az elnökség tagjaként végeztem szövetséget képviselő munkát (média kapcsolattartó) és pestmegyei kickbox elnökként klubépítő feladatokat egyaránt.

Sportegyesületünk több mint 100 országos versenyt és 24 nemzetközi versenyt rendezett. Vezettem megyei bíróképző kurzusokat, bíróként országos és nemzetközi versenyeken bíráskodtam. Több kommunikációs és sportágfejlesztő előadást tartottam Pest megyében és szövetségi szinten egyaránt.

Mint klubalapító és ügyvezető elnök a szakmai feladatok mellett kellett találni a sportegyesületünk fejlődéshez szükséges edzés helyszíneket. Képeztem csoportjaink edzőit, annak érdekében, hogy a legerősebb klubbá váljunk az országban. 1A szakmai képzés mellett legnagyobb klubvezetői feladat az anyagi működőképesség megtartása volt. Kellett foglalkozni a kommunikációval, Web oldal készítésével, cikkek írásával, könyvelés előkészítéssel és mellette a legnagyobb feladattal a szponzorok megtalálása és megtartása volt.

Az első időszakban a legnagyobb probléma az volt, hogy a rendszerváltás előtt az emberek megszokták, hogy állami sportegyesületek voltak, amiknek működése helyi és állami pénzekből történt.

A kickbox sport a „tűrt” kategóriában tartozott, nem kaptunk állami támogatást, ezért piaci körülmények között kellett működni. Sportolóknak a többi sporthoz képest magas havi tagdíjat kellett fizetni és ennek okát sokan nem értették, vagy a folyamatos tájékoztatás ellenére, nem akarták megérteni.

Sokszor találkoztunk olyan gondolattal, hogy a klub vezetői és edzői ebből élnek, de sajnos a valóság nem ez volt és a mai napig nincs így. A sportág és a klub helyzetével kapcsolatos szülői értekezleteken és az év végi értékelések és tervek megbeszélésén, mindig el kellett mondani a kick‐box sport körülményeit, de ennek ellenére még sem ment át a fejekbe.

Sajnos nem értették meg az emberek, hogy nem csupán jogok vannak, hanem kötelezettségek is. Napjainkban az a probléma, hogy a szülők többsége el sem jön egy szülői értekezletre vagy megbeszélésre, ezért a tájékozatlanság sok problémát okoz.

Edzői munkámról a statisztika nyelvén:

40 év – 480 hónap – 2080 hét – ~10 000 edzés – 80 edzőtábor – ~1000 verseny/hétvége (távol a családtól) – ~2 000 versenyző és ~ 20 000 mérkőzésen voltam a tanítványaim mögött.

Az edző és tanítvány munkájából elért érmek száma a fent leírt adatok alapján nem áll módomban megadni, ez a „rengeteg” számú kategóriába tartozik! Viszont több mint 100 tanítványom lett magyar bajnok a korosztályában és válogatottként képviselte a klubot és az országot. Sportegyesületünkben összesen 19 versenyző lépett Európa és világbajnokságon dobogóra és ebből 6 fő a dobogó tetején állt és aranyérmet vagy bajnoki övet kapott. A nálam nevelkedett fekete öves mesterfokozattal rendelkezők létszáma 13 fő és az elért összes Dan fokozat száma 21.

Hálás vagyok versenyzőimnek azért, hogy a közös munkánk eredményei alapján az országban egyedüli rekorddal rendelkezem, én vagyok az az edző, akinek tanítványai rendelkeznek pointfighting, light‐contact, kick‐light, full‐contact és K1 világbajnoki címmel! Sok mindent elértünk, a sikereket még felsorolni is nehéz, de egy dolog megvalósítása hiányzott, ez pedig az, hogy nem sikerült egy központi helyen edzőtermet felépítenem.

Rendszerváltás idején több évig kerestem a lehetőséget, de az egyhelyszínes edzéslehetőség nem valósult meg.

Edzői munkám díjai:

• 1993 évben Telesport Emléklap
• 1993 évben az Eredményes Edzői Munkáért díj – Pest megye Önkormányzata
• 1994 évben az Eredményes Edzői Munkáért díj – Pest megye Önkormányzata
• 1995 évben az Év Edzője – Pest megye Önkormányzata
• 1995 évben sikeres edzői munkáért Sportminiszteri díj
• 1998 Tököl Emlékérem
• 1999 évben 20 éves a Magyar Kickbox arany gyűrű
• 2003 évben 5 danos feketeöves mester lettem ‐ MKBSZ
• 2005 Tököl Sportjáért Díj
• 2007 évben a Legeredményesebb Sportegyesület – Pest megye
• 2008 Szigetszentmiklós Városi Testnevelési és Sportdíj
• 2009 évben az Év Edzője – Pest megye Önkormányzata
• 2010 Tököl Sportjáért
• 2011 évben az Év Edzője – Pest megye Önkormányzata
• 2014 évben az Év Edzője – Pest megye Önkormányzata
• 2018 Tököl Város Életműdíj

A felsorolásból látható, hogy minden elismerést a szakmai munkámért és eredményeimért kaptam, nincs benne olyan elismerés, amit politikai helyezkedéssel értem volna el! Lehet, hogy aki olvassa, azt gondolja, hogy kiscserkész voltam, de erre két dolgot tudok mondani:

• Nekem fontos hogy önazonos legyek, mert az értékrendem szerint szeretem, ha a munkám minősége és eredményei alapján kapom az elismerést. Ez a gondolkodás a mai világban önmenedzselési hibának számít. Én így is elégedett vagyok.
• Tanítványaimnak azt hirdettem, hogy győzzél becsületesen és emelt fővel veszítsél!